Jugoszlávia utólagos megítélése, a szétesésének körülményitől indulva helytelen: ezek szerint eleve kudarcnak volt ítélve. Ennek egyik példája Kusturica „Underground” című filmje.

Jugoszlávia létének külső feltételei: hidegháború, két blokk – ezen épül a „3-ik út” és az „El nem kötelezett országok” mozgalma.

A szétesés nemzetközi politikai és gazdasági előzményei: Peresztrojka és Reaganomics. A Valutaalap és Jugoszlávia. A dinár konvertibilitása.

14 00: Nép, nemzet, nemzetiség

A nacionalizmus, mint hatalmi, uralkodási eszköz: egységet teremt az osztálytársadalomban – a szegényeket és a gazdagokat köti össze, mint „egy nemzet tagjai“. A nacionalizmus szétválasztása egy „jó“ hazafiasságba és egy „rossz“ kirekesztő nacionalizmusba helytelen: ugyanarról van szó. Aki a „nemzeti identitást“ karolja föl, mindig figura lesz valamilyen játszmában – mások használják ki, mint gyilkost, vagy mint áldozatot.

Az EU-ban is észlelhető ez a fajta egymás elleni uszítás a válság kezelésében.

17 50: Az EU létrehozása Maastrichtban.

Az EU előzményei: imperialista országok versenyen alapul, amely a rendszerváltás után még jobban megerősödött.

A tervezett és mindmáig csak részben megvalósított közös külpolitikának fontos mérföldköve volt Szlovénia és Horvátország elismerése. Ebben a döntésben például Németország Ausztria segítségével – legy#zte Franciaországot és esetleg más ezt a döntést  ellenző országokat is, tehát mutatta, hogy neki jut a vezető szerepe az államszövetségén belül.

Ez a döntés az összes európai határ revízióját tette lehetővé. Ne feledkezzünk Csurka István akkori felháborodásáról, amellyel ellenezte az Ukrajnával kötendő szerződést.

21 15: Az USA bekapcsolódása. A boszniai háború kitörésének a serkentése az USA által. A lisszaboni egyezmény meghiúsítása. Az Izetbegovicnek megígért, de be nem következett függetlenség

25 30: AA nagyhatalmak közti verseny torkollódik az USA vezetése alatt, de az EU-ország lelkes részvételével vívott 1999-es háborúba, amellyel a NATO diadalmasan ünnepli az 50-ik születésnapját: végre a mienk a világ! Aki ellenáll, azt lebombázzuk!

A rambouilleti diktátum és az ezt a háborút körülvevő hazugságok.

26 50: Montenegró elválasztása – Németország, a német márka és hasonló fontos tényezők.

27 35: Összegzés: Jugoszlávia és az EU ellentétes volta: tőkés és szocialista államszövetség összeférhetetlensége a Szovjetunió bukása után.

A válságban az EU-ban is jelentkeznek az ellentétek – a szétesése már nem kizárt …

Mindenképpen a jugoszláv utódállamok példaképnek szolgálhatnak a fölbomló EU-nak.

29 20 VITA

Kérdés: Miért bomlott föl a Szovjetunió? Mi volt ennek az indítása?

Válasz: A saját rendszerben csalódtak.

Kérdés: Mennyi önérdek volt ebben a vezetők részéről?

Válasz: A szocialista vezetők csodálták a tőkés rendszert, utánozni akarták.

Kérdés:Nem volt Jugoszlávia eleinte már tákolmány? A jugoszláv eszme fogyatékosságai

Válasz: Az első és a második Jugoszlávia belső és külső feltételei

Az imperialista világ, akkor és ma