Marx a Tőkében leírtak nem függnek össze a létező szocializmussal

Tervgazdaság, amilyen létezett a RealSzocban: Eladhatatlan termékek egyfelől, hiánycikkek másfelől – ezzel szemben a piac: eladhatatlan termék fizetőképesség hiánya miatt, nyomor a másik oldalon éppen a hiányzó fizetőképesség miatt.
A pénz, mint akadály a szükségletek kielégítésére.
A mai gazdasági megtorpanás a volt szocialista országokban. Negatív fizetési mérleg, eladosódás.
Marx nem volt jós, hanem elemző. A Tőke, mint el nem olvasott és meg nem értett mű.
A Harmadik Világ: Felesleges ember, hiányzó tőke és nyomor a piacgazdaság hódítása miatt. A „fejlődés“ eszméje, ennek hazug volta.
Kínát piacként akarták hódítani a tőkés országok, de most vetélytárssal szembesülnek. Védővámok és ennek visszája.
A válságban mindenki újra felfedezi az államhatalmat. Minden ország másokra próbálja sózni a válság következményeit.
Miért és mennyire népszerű Marx illetve írásai nyugati országokban?
Kitérő: Amnesty International, mint nem pártpolitikai szervezet.
A Gegenstandpunkt előzményei: a Marxista Csoport, és mai szervezete: kiadó, alkalmi helyi újságok, internetes hálozat
Magamról: miért tanultam meg magyarul és tartok itt ilyen előadást?
Publicisztai lehetőségek, cenzúra és az internet
A marxizmus terjesztéséből nem lehet megelni. Aki a sikert keresi, nem válassza a marxista gondolatot.
A Zöld Párt, mint a jövőbe mutató politikai mozgalom. Környezetvédelem és kapitalizmuskritika.
Két példa a tőkés termelés és az emberi egészség között fennálló ellentétnek: Foglalkozási ártalom és határértékek. Éghajlatváltozás, felmelegedés – ezek a témák arra jók, hogy az emberek felejtsék el az ellentéteket és kezet nyújtani akarnak a vállalkozóknak és politikusoknak.
Az állam és a tőke összefonódását nem értették a bolsevikok, még kevésbé a Marxtól bírált értéktermelést. Pénzzel akartak tervgazdaságot csinálni, ami kész ellentmondás.
A pénz és a jegyrendszer a RealSzocban. A lakás és a rezsi manapság. Víziórák.